Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Debreceni kirándulás

Debreceni kirándulás
Sorozatunk következő részében Debreceni városnéző kirándulásra invitálunk benneteket. Debrecen, Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. 

Sorozatunk következő részében Debreceni városnéző kirándulásra invitálunk benneteket.
Debrecen, Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. A Tiszántúl legnagyobb, és az ország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

A város története

A honfoglalás óta állandóan magyarok lakták, így hazánk egyik legősibb magyar városa.
A környéke már az ókorban is lakott volt. Három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével jött létre. 1091-ben már jelentős hely volt, és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először.
Nagy Lajos király 1361-ben mezővárosi rangra emelte, ami által fejlődésnek indult a gazdaság a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Debrecen Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.
1538-ban létrejött az ország iskolájaként emlegetett, ma is működő Debreceni Református Kollégium.
Az 1541-ben kezdődő török pusztítás és Magyarország három részre szakadása során Debrecen mindvégig megőrizte önállóságát.
1693. április 11-én (ezen a napon ünnepeljük a város napját) az uralkodó, I. Lipót szabad királyi városi címet adományozott Debrecennek. Debrecen ekkor már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt.
Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 9-10 ezer embernek adtak menedéket. 1849 áprilisában Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
Debrecent 1857-ben érte el Pest felől a vasút, hamarosan vasúti csomóponttá vált, a városban nagy ipari fejlesztések kezdődtek.
1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. Kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi vasút, helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészben a régi gőzvasút nyomvonalán halad.

Az első világháborút lezáró békediktátummal kialakított országhatárok között Debrecen – történelmében nem először – az ország szélére sodródott. A gazdasági válságból a turizmus és a tudomány nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási, kirándulási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványosság lett. Ekkor fejezték be – többek között – az egyetem építését is.

A II. világháború végén a bombázások és más harci cselekmények szinte megsemmisítették a nagyvárost. 1944. végén és 1945 elején megkezdődik az újjáépítés és Debrecen másodjára is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és 100 napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a teljes visszaállítást az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elveszítette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette.
Újonnan épült többnyire panel lakótelepek megváltoztatták a város kinézetét, de otthont teremtettek azoknak, akiknek a háza elpusztult a háborúban.
Az 1950 és 1956 között nagyarányú iparosítás jellemezte. 1956. október 23-án – a budapesti tüntetést megelőzve – Debrecenben is elkezdődtek a forradalmi események. Debrecenben lépett fel először a karhatalom a tüntetőkkel szemben, az első lövések is itt dördültek el, és itt voltak az első halálos áldozatok.
Az 1956-ot követő időszakban folytatódott az erőteljes ipari fejlődés, jelentősen megnőtt a város lakossága, új lakótelepek épültek. Az ország második állandó repülőterén beindult a menetrend szerinti légi forgalom.

Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, az ország egyik gazdasági, közigazgatási, kulturális, vasúti központja.

Fekvése

Az ország keleti részén Hajdú-Bihar megye földrajzi közepétől nem messze, Budapesttől 230 km-re fekszik. A román határ mintegy 35 kilométerre keleti irányban húzódik.
A város a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik, jelentős magasságkülönbségek nincsenek.

Kultúra

A 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. Debrecen az ország egyik legnagyobb egyetemi központja, egyeteme az ország legrégebbi, felsőoktatási intézménye.
Itt kezdte újságírói pályafutását pl. Ady Endre, Krúdy Gyula, Tóth Árpád. A városban született az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály.
Az első kőszínház 1865-ben készült el, és 1916-ban nevezték el a város nagy költőjéről Csokonai Színháznak. A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak.
Több mint 3000 négyzetméternyi kiállítóterével, 2006 őszén nyílt meg a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen történelmi belvárosában. Az itt található kávézó és belső kert számos kulturális és zenei programmal csalogatja az érdeklődőket.

Kirándulás/látnivalók:

A városnéző kisvonat Debrecen belvárosából indulva a Nagyerdőn át a Debreceni Egyetem érintésével közlekedik. Az utasok kényelmesen nézhetik végig a körülbelül 1 órás út során a történelmi belváros és a Nagyerdei park nevezetességeit.

Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. Gyerekekkel kiváló kirándulási hely, mert a kicsiket vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. A Nagyerdő védett, 17 hektáros területén mutatja be öt földrész 165 állatfajának közel 1400 egyedét. A Lúdas Matyiról elnevezett vidámpark számos élményelemével a régió legnagyobb és legpatinásabb intézménye.

A Piac utca, a város főterébe, a Kossuth térbe torkollik. Itt található a Kossuth Lajos emlékére emelt szoborkompozíció, a 180 000 darab velencei üvegmozaik-darabból kirakott városcímer, és a Millenniumi szökőkút. Nyáron itt zajlik a Debreceni Virágkarnevál.

A Nagyerdei Víztorony tavasztól őszig szórakozási lehetőségekkel várja az érdeklődőket, mint falmászás, kilátó, kávézó és fröccs bár. A Víztorony a Tourinform-pontnak is helyet ad, ahol a látogatók turisztikai információkat kaphatnak a város látnivalóiról, programjairól.

A strand kedvelőket 8,5 hektáron elterülő Aquaticum Debrecen Strand 15 medencével, nyolc csúszdával és 12 méter magas napozóterasszal várja. A gyermekkel érkezőket 1900 négyzetméter alapterületű gyermekvilág szórakoztatja.

Az Erdőspuszták a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, félkörívben húzódnak. Kedvelt kirándulóhely, melyet kerékpárral és gyalogtúra keretében is érdemes felfedezni. 

Hajdú-Bihar megye és a régió települései további kirándulási lehetőségeket kínálnak, mint például a Hortobágyi Nemzeti Park, Hajdúszoboszló, Tisza-tó.