Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Kirándulás Balassagyarmaton

Kirándulás Balassagyarmaton

Magyarországi városokat bemutató sorozatunk következő állomása Balassagyarmat. Nógrád megye egyik legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé, az Ipoly folyó partján.

A város története

Balassagyarmat kedvező fekvése miatt, már a rézkorban is lakott volt. A település nevét, a Honfoglalás után, a Gyarmat törzsről kapta. A tatárok elvonulását követően Balassagyarmat a földesúri vásárosból, mezővárossá fejlődött. A legnagyobb változást az jelentette, hogy királyi tulajdonból 1246-ban családi kézbe, a Balassák ősének birtokába került. Ezt követően kezdhette meg az akkor még lakatlan terület betelepítését Detre fia Miklós. A források szerint Gyarmat 1330-tól vásáros hely. Gyarmat 1500-ban került véglegesen Hont vármegyéből Nógrádba. A török hódítás a város létét veszélyeztette, fontossága végvárként lett egyre nagyobb. Többször cserélt gazdát a harcok során, végül 1663-ban a török elfoglalta és felégette. 1690-ben telepítették újjá a települést. A 18. században fellendült az ipara és kereskedelme, aminek köszönhetően 1770-ben a vármegye székhelye lett. A 19. század végétől az első világháborúig tartó időszakban alakult ki a mai város szerkezete. Gyorsan növekvő lakosságú megyeszékhely igazgatási, kereskedelmi és pénzügyi központja lett a megyének.

A világháború után a trianoni béke vetett véget a fejlődésnek. 1919. január 29-én bátor polgárai kiűzték a megszálló cseh csapatokat, és ezzel elnyerték a legbátrabb város címét, ezért lett ez a nap a város napja.

Az 1950-es megyerendezés során Nógrád megye új székhelyéül Salgótarjánt jelölték ki, Balassagyarmat helyett.

1950 és 1954 között Balassagyarmat, mint a megye második legnagyobb városa a beruházásoknak csak csekély %-át kapta! A hatvanas évek elején több ezer ember járt be a helyi munkalehetőségek hiányában a fővárosba dolgozni.

A hatvanas évek második felében a város szélén, ipar- és lakótelepek épültek, nőtt a munkahelyek száma, fejlődött az infrastruktúra. Megpezsdült a város szellemi élete. 1967-től Balassagyarmat ad otthont az irodalmi színpadok nemzetközi és országos találkozójának.

A rendszerváltás óta ismét egy megújuló város Balassagyarmat. A város kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatási központ.

Fekvése

Balassagyarmat Észak-Magyarországon, Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák-magyar államhatár mentén, az Ipoly folyó bal partján fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tótgyarmat.

Kultúra

Balassagyarmaton a kulturális élet terén sokszínű a programajánlat. Gyakoriak a kiállítások, zenei események, sportrendezvények és kirándulási lehetőségek. Országos szinten is ismert például az amatőr színházak évenkénti országos fesztiválja, a Madách Imre Emléknap, a Nemzetközi Zenei Tábor, vásárok, a triatlon-, gyalogló- és tájfutóversenyek. Nevezetessége a hagyományos palóc kultúra, ezért kapta Mikszáth Kálmántól a „Palócország fővárosa” elnevezést.

Kirándulás/látnivalók

A város fő nevezetessége a Palóc ligetben található Palóc Múzeum. Jelenleg néprajzi, helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, itt találhatóak a Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kötődő emlékek is. A múzeum néprajzi gyűjteménye átfogja a vidék teljes paraszti kultúráját, és palócság emlékanyagát.

A Palóc Ház a Palóc Múzeum szomszédságában található, Karancskesziből áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeum.

A balassagyarmati városháza 1832-35 között épült és a város főterén áll. Helyet ad a városi polgármesteri hivatalnak és pár városi és járási intézménynek.

A Vármegyeháza nyugati szárnya mellett találjuk az 1937-ben átadott, Sidló Ferenc alkotását, Madách Imre szobrát.

A Pénzügyi palota 1912-ben épült Wälder Gyula tervei alapján, eklektikus stílusban, jelenleg a Balassagyarmati Rendőrkapitányság épülete.

Zsidó Múzeum és Zsidó temető, a temető utcában található. A több évszázados ortodox sírkertet, a magyarországi temetők közül elsőként nyilvánítottak védett műemlékké. A temető nemzetközi zarándokhely.

Nyírjes Balassagyarmat egyik városrésze. Itt található a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark. A nyírjesi tórendszer kedvelt kirándulóhely, hat tóból áll, ahol évente megrendezik a Palóc Triatlon versenyeit. A tavak környékén hangulatos séták tehetők, ideális terep kerékpáros túrákra, kirándulásra.