Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Városnézés az UtazunkShoppal

Városnézés az UtazunkShoppal
Magyarországi városokat bemutató sorozatunk első virtuális városnézésén 
Kaposvárra kirándulunk. Kaposvár, Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye, járási központ, egyetemi város és püspöki székhely.

Magyarországi városokat bemutató sorozatunk első virtuális városnézésén Kaposvárra kirándulunk.

 

Kaposvár

Kaposvár, Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye, járási központ, egyetemi város és püspöki székhely. 

A város története

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.
1009-ben Szent István királyunk oklevelében már szerepel a Copus (Kapos) elnevezés. 1061-ben Ottó, somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Kaposszentjakabon bencés monostort alapított.
Az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, a látogatások sietették a település fejlődését.
Kaposvár első vára IV. Béla uralkodása idején épül fel. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. A várból ma két bástya maradványa látszik.
A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től a település gazdasági és közigazgatási szerepe az Esterházy család birtokaként egyre növekedett.  A város 1703-ban vásártartási jogot kapott, majd felépült az első népiskola, új templomot emeltek, végül 1749-től véglegesen Kaposvár lett a megyeszékhely. Egyre több iparos és kereskedő települt a városba, így a lakosság száma növekedésnek indult. 1891-ben 1443 ház állt a városban.
Az 1920-ban megtartott népszámlálás során Kaposvár lakóinak száma 29 470 fő volt. Jelentős egészségügyi, kulturális és közművelődési intézményeket hoztak létre. Kialakult a városközpont a vármegyeházával, a városháza épületével, a nagytemplommal. Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd), az 1950-es évet követő negyedszázadban az iparfejlesztés (például: Textilművek) miatt lélekszáma 73 ezer főre emelkedik.
Kaposvár 1990-ben megyei jogú város, 1993-ban római katolikus püspöki székhely lett.
2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrártudományi egyetem és tanítóképző főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága, 2010-ben Magyarország legszebb főutcája címét is elnyerte.
 

Fekvése

Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselicségi Tájvédelmi körzet. A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, ezek ma Kaposvár déli városrészeit alkotják. Kaposvár északi részén helyezkedik el a 8 kilométer hosszú Deseda-tó, a 30 hektáros arborétummal.
A Balaton 50 kilométerre, Pécs 60 kilométerre, Nagykanizsa 70 kilométerre, Szekszárd 90 kilométerre, Budapest 185 kilométerre van a várostól.
 

Kulturális élet

Kaposvárott élénk kulturális élet zajlik. Itt működik az ország egyik legnevesebb színháza, a Csiky Gergely Színház. A város művészeti és néptáncegyüttesei országhatáron túl is ismertek. A márciusi Kaposvári Tavaszi Fesztivál zenei, színházi előadásokkal és képzőművészeti kiállításokkal várja az érdeklődőket. Minden májusban megrendezik a Rippl-Rónai Fesztivált. A kaposszentjakabi bencés apátság romjainál nyaranta megrendezésre kerül a Szentjakabi Nyári Esték elnevezésű rendezvénysorozat. A kínálatot színesítik a regionális, országos és nemzetközi tudományos konferenciák, találkozók, vásárok, bajnokságok és a lovas világversenyek is. 

Kirándulás/látnivalók:

Városnézés során a belvárosi séta útvonalon, a város nevezetes épületeit tekinthetjük meg: Kossuth tér – Nagyboldogassszony-templom - Nepomuki Szent János – Mária oszlop – Erzsébet Szálló – Városháza – Kossuth-szobor – Időjárás házikó – Dorottya-ház – Európa park – Tótágas – Rippl-Rónai Múzeum – Arany Oroszlán Patika – Zsolnay kút – Hotel Dorottya – Csiky Gergely Színház

Kerékpáros túrát tehetünk a Deseda-tó körül, ami közel 23km.

Kirándulhatunk a Zselici erdőkben. A kijelölt turistautakat járva a kis zselici falvakat, az Európa Nostra díjas Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt és a bőszénfai Szarvasfarmot is felfedezhetik a kirándulók.

A Kaposvárhoz közeli Zselici Csillagparkban planetárium, meteoritok, valamint a somogyi erdők növény- és állatvilágát bemutató kiállítások és foglalkozások várják a kirándulókat.

A strand kedvelőket, nyáron, Kaposvár élményfürdője, a Virágfürdő is várja, amely a maga 3462 négyzetméteres egybefüggő vízfelületével az ország egyik legnagyobb ilyen létesítménye.

A Kaposvári városnézésen és kiránduláson, minden korosztály megtalálja a számára legideálisabb kikapcsolódási lehetőséget.